A labdarúgás szerelmeseinek talán nem újdonság, hogy a futballpálya mérete bizonyos határokon belül változhat, így a különböző klubok stadionjaiban más és más hosszúságú, illetve szélességű lehet a gyepszőnyeg. Vajon ez hatással lehet a csapatok játékstílusára és taktikájára? A kérdés – természetesen – költői, elvégre minél kisebb a pálya alapterülete, annál könnyebb hatékonyan védekezni, míg a támadások vezetése egyre nehezebb feladattá válik. A rövidebb és keskenyebb futballpályákon a tömörülés hatékony módszer az ellenfél rohamainak megakasztására, hiszen a széleken történő akciók, valamint a védelem mögé belőtt labdák száma csökken, a támadásvezetés a pálya közepére koncentrálódik, ahol két-három védvonalat kell áttörnie az offenzívát indító csapatnak.
Fogadj labdarúgásra!
A szűkebb és rövidebb játéktéren alkalmazott taktikák tehát a gyors passzokra és az átlövésekre építenek, míg a szélesebb és hosszabb pályákon a szélsőjáték és az indítások kerülhetnek fókuszba. Persze ez a folyamat nem törvényszerű, illetve az edzők nem feltétlenül a játéktér méreteihez igazítják a taktikát, ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a legnagyobb gárdáknak is meggyűlhet a baja a kisebb csapatokkal, amelyek – a pálya adottságait kihasználva – betömörülve védekeznek, a keskeny játéktér miatt pedig a szélen sem lehet a vonalaik mögé kerülni.
A FIFA előírásai alapján egy futballpálya mérete az alábbi határok között változhat: a játéktér hossza 90-120 méter lehet, míg a szélességének 45-90 méter között kell lennie. A pálya soha, semmilyen körülmények között nem lehet négyzet alakú, a két térfélnek pedig egyenlő méretűnek kell lennie.
Kötelező kiegészítők és változó méretek
A futballpálya kötelező felfestéseit a következő pontban részletesen is bemutatjuk, azt azonban fontos már most megemlíteni, hogy ezek a jelölések a játéktér elengedhetetlen részei, a pálya szélességétől és hosszúságától függetlenül, kötelezően ott kell lenniük a gyepen, méghozzá az előre meghatározott méretben, a játéktér nagyságától függetlenül.
A különböző nemzeti bajnokságoknak és a nemzetközi kupasorozatoknak mind-mind megvannak a kötelező szabályai, amelyek pontosan meghatározzák a pálya méretét. A magyar bajnokságban (NB I) például egységesen 105×68 méter a futballpálya mérete, minden csapatnak pontosan ekkora centerpályával kell rendelkeznie, hogy részt vehessen a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság küzdelmeiben. A játéktér nagysága azonban nem minden ligában egységes: a Premier League-ben például több különböző méretű pálya is előfordul: a Fulham otthonában (Craven Cottage) 100×65 méter, míg az Everton stadionjában (Goodison Park) 103×70 méter a gyepszőnyeg mérete.
Fogadj labdarúgásra!
A nemzetközi kupasorozatokban a futballpálya mérete nem lehet standardizált, hiszen a különböző országokból érkező csapatok gyepszőnyegeinek nagysága – mint azt a fenti példa is mutatja – gyakran eltérő. A nemzetközi mérkőzéseken a játéktér hosszának 100-110 méter, szélességének pedig 64-75 méter között kell lennie: amennyiben a futballpálya mérete nem felel meg a FIFA és az UEFA vonatkozó előírásainak, úgy az adott létesítményben nem rendezhető nemzetközi mérkőzés.
A pálya felfestései
A futballpályán alkalmazott felfestések színe a fehér: a játékteret különböző vonalak és körívek határolják, illetve osztják részekre. Most részletesebben is megismerkedhetsz ezekkel a jelzésekkel.
Oldalvonal
A pálya hosszabb oldalának határát jelző vonal, amelynek hossza megegyezik a pálya hosszúságával. Amennyiben a labda az oldalvonalon hagyja el a játékteret, bedobással kerül ismét játékba.
Alapvonal
A futballpálya rövidebb oldalának határát jelző vonal, amelynek hossza megegyezik a pálya szélességével. Amennyiben a labda az alapvonalon keresztül hagyja el a játékteret, kirúgással vagy szöglettel folytatódik a játék – attól függően, hogy melyik csapat játékosa ért hozzá utoljára a játékszerhez.
Gólvonal
Az alapvonal része, a két kapufa közötti terület. Amennyiben a labda túljut a gólvonalon, a támadó csapat gólt szerez, ami után középkezdést hajt végre a találatot elszenvedő csapat. Tizenegyesrúgás esetén, a kapus addig nem mozdíthatja el a lábait a gólvonalról, amíg a rúgást végrehajtó játékos hozzá nem ért a labdához.
Felezővonal
A pálya közepén lévő – az alapvonallal párhuzamos – vonal, amely két egyenlő térfélre osztja a játékteret.
Kezdőkör
A felezővonal közepén lévő, 9,15 méter sugarú kör, amelyen belül középkezdéskor csak a labdát játékba hozó csapat két játékosa tartózkodhat.
Büntetőterület
A „tizenhatos”, azaz a kapu előtt elhelyezkedő téglalap alakú terület (16,5×40,32 méter). Amennyiben a támadó csapat játékosával szemben ezen a területen belül szabálytalankodnak, büntetőrúgás következik.
Büntetőpont
„Tizenegyespont”. A kaputól 11 méterre elhelyezkedő pont, ahonnan a játékosok a tizenegyesrúgást végzik.
Kapu-előtér
Az „ötös”, azaz a kapu előtt elhelyezkedő, a gólvonaltól 5,5 méter távolságra lévő téglalap alakú terület, amelynek szélessége 18,32 méter.
Kapu
A kapu belső szélessége 7,32 méter, belső magassága pedig 2,44 méter.
Negyed körív
A pálya négy sarkában található, 1 méteres sugarú negyed körív. Szögletrúgás esetén a labda a körív bármely pontján elhelyezhető.
Technikai zóna
A kispadok előtt/a játéktér mellett lévő téglalap alakú terület, ahol csak egyetlen személy (az edző) tartózkodhat.
Fogadj labdarúgásra!
Korosztályonként eltérő a futballpálya mérete?
Természetesen. A futballpálya mérete több dologtól is függhet: például, hogy hányan játszanak az adott mérkőzésen. Felnőttek esetében 5, 7, 9 vagy 11 játékosból állhat egy csapat, a játéktér mérete pedig a pályán lévők számához igazodik. Öt az öt elleni játék esetén a játéktér hossza 30-35 méter, szélessége pedig 20-25 méter között változhat. Hét a hét elleni játék esetén a játéktér hossza 45-50 méter, szélessége pedig 30-35 méter között változhat. Kilenc a kilenc elleni játék esetén a játéktér hossza 60-67 méter, szélessége pedig 45-50 méter között változhat. Tizenegy a tizenegy elleni játék esetén a játéktér hossza 90-120 méter, szélessége pedig 45-90 méter között változhat.
A gyerekek egészen 12 éves korukig nem játszanak tizenegy a tizenegy ellen, először U13-as korosztályban vannak „teljes létszámban” a pályán. A futballpálya mérete itt fokozatosan nő, egészen a felnőtt korosztályig, ahol 100,5×64 méter a játéktér általános nagysága. Az U13-as és az U14-es korosztályban viszont még csak 82×50 méter, míg az U15-ös és U16-os futballisták esetében 91,5×55 méter a futballpálya mérete. A felfestések méretei azonban ilyenkor sem változnak, ahogyan a kapu mérete sem.
Hogyan változott a futballpálya mérete a sportág története során?
A régi idők labdarúgásában a futballpálya mérete igencsak változó volt: sokszor tetszőleges hosszúságú és szélességű játékteret jelöltek ki egy nagyobb füves/földes területen. Gyakran megesett, hogy egy „pálya” többször akkora volt, mint mai társai, nem véletlen, hogy a sportág őshazájában, Angliában a „football field” névvel illették a játékteret, manapság viszont már a „football pitch” kifejezés használatos a szigetországban. A hőskorban a hivatalos mérkőzéseken a pálya általában 100 yard (91,5 méter) hosszú volt, de voltak ennél jóval hatalmasabb játékterek is.
A stadionok megjelenésével a futballpálya nagyságát is állandó keretek közé kellett szorítani, így születtek meg a napjainkban is elfogadott méretek: ma már csak minimális eltérés tapasztalható egy-egy futballpálya területe között. A világ legnépszerűbb sportjának zöld gyepszőnyege tehát egy kicsit összement, ám – ezzel ellentétesen – a sportág popularitása minden eddiginél magasabbra tör: hiába érkeznek folyamatosan az újabb és újabb szabálymódosítások, a futballpálya mérete és felfestései nem estek áldozatául a változtatásoknak. Reméljük, hogy ez a jövőben is így marad – a labdarúgás rajongóinak örömére.
