Kedden az alsó ág nyitófordulójára kerítenek sort, ahol felgyülemlettek azok a dartsosok, akik tudják, milyen érzés felemelni a Grand Prix-trófeát, vagy éppen a formájuk alapján joggal remélhetik, hogy megízlelhetik a siker ízét.

Dave Chisnall-Luke Woodhouse

Chisnall „csak” a világranglista 18. helyén kezdte az évet, ami több mint egy évtizede nem fordult elő vele, de képes volt váltani és az idei három European Tour-diadalával, valamint egy Players Championship-forduló behúzásával egy major tornányi pénzdíjat dobált össze, ám ahogy azt a győzelmeit követő interjúkban elmondta, továbbra is az első nagy versenyének megnyerése lebeg a szeme előtt. A WGP erre kiváló lehetőség, miután ebben a formátumban már kétszer is döntőzött. Az első akadály az abszolút újonc Woodhouse, aki a Hungarian Darts Trophyn nagyot hajrázva kaparintotta meg az utolsó bejutó helyet.

Michael van Gerwen-Josh Rock

Ez lesz az idei hatodik összecsapásuk, televíziós mérkőzésen azonban először és mindmáig utoljára a 2022-es Grand Slamen találkoztak. Azon az eseményen mindenki azt várta, hogy Rock végleg megérkezik a legjobbak közé és MvG ellen be is kezdett egy tökéletes leggel, a meccset viszont elvesztette. Az északír a legnagyobb megmérettetéseken azóta sem lépte át a nyolcaddöntő jelentette küszöböt, sőt a UK Openen és a World Matchplayen is rendkívül feszülten, sok terhet magára vállalva játszott, melyet az ellenfelei kihasználtak és simán búcsúztatták. Amennyiben a hatszoros győztessel szemben sem engedi el magát, újabb korai kiesés következhet.

Jonny Clayton-Ross Smith

Smith az eddigi két szereplése alkalmával az első körös villámmérkőzésen túljutott, hogy utána a negyeddöntő kapujában bukjon el, előbb 2-0-s, majd 2-1-es előnyről. Főleg az utóbbi fájt neki, mert Lukemannel mind a ketten életük lehetőségeként fogták fel azt a napot. Más kérdés, hogy alig több mint három héttel később a „Smudger” Európa-bajnokká vált és most még annál is jobban mutat, elsősorban a duplákon. Claytonon nagy a teher, ugyanis a 2021-es győzelmét védi, így hiába érkezett hetedik kiemeltént Leicesterbe, a hét végére akár a tizedik pozícióba is visszacsúszhat az Order of Meriten.

Luke Humphries-Daryl Gurney

Amikor Humphries a top 32-n kívülről érkezve produkált két vb-negyeddöntőt, majd előbb jutott major döntőbe, mint Pro Tour-fináléba, akkor egyöntetűen a következő Van den Bergh-et látták benne, akinek nehezebb egy nagy tornára kvalifikálni, mint megnyerni azt. A „Cool Handnél” még mindig várat az első győzelem, pedig a teljesítményével nincs gond, de vagy a végjátékban nem bírja el a terhet, vagy mindig van egy kicsit jobb nála. Már Gurney is lehet ez a személy, mivel a „Super Chin” 2017 bajnoka, csakhogy az elmúlt négy kiírás során mindössze egyetlen meccset nyert.